3.1 Útmutató és sablon szcenáriók írásához

A Jövő Osztályterme Szcenáriók kidolgozása leghatékonyabban személyes megjelenést igénylő műhelyeken valósítható meg, ahol kollégák és/vagy az innovációs csapat tagjai vannak jelen (lásd az 1. eszközcsoportot).

1 - Szcenáriótervezés

A szcenáriótervezés előkészületeként az 1. és a 2. eszközcsoport leírásánál ismertetett lépések követésére van szükség. Fontos, hogy az érintettek reflektáljanak az aktuális helyzetre, és nagy vonalakban átbeszéljék, milyen szcenáriót szeretnének tervezni. A szcenárióírás résztvevői az alábbiakhoz hasonló kérdésekre fognak összpontosítani:

  • Hogyan tudnánk jellemezni iskolánk aktuális helyzetét?
  • Mik az erősségeink és a gyengeségeink? Hogyan tudnánk szélesebb körben elterjeszteni az innovációt az intézményben?
  • Hogyan tudnánk bekapcsolódni a társadalomban és az oktatás világában végbemenő átalakulások folyamatába?
  • Milyen készségeket és kompetenciákat lenne fontos elsajátíttatni iskolánk diákjaival?

1. lépés: Előrehaladás az FCL-modellben

Az FCL-modell (Tool 2.1) különböző innovációs paraméterek értékelésére szolgál. Olyan keretrendszer, amelyben leírhatjuk egy iskola jelenlegi innovációs szintjét, és – ami még fontosabb – meghatározhatjuk, milyen szintre szeretnénk fejleszteni az intézményt a szcenárió segítségével. Azzal a céllal érdemes megírni a szcenáriókat, hogy az iskola egy szinttel feljebb lépjen a modellben, nagyobb ugrás ugyanis általában nem életszerű elvárás. Az a lényeg, hogy széles körben terjesszük az innovációt, és minél több érintett az ügy mögé álljon.

A teszt kitöltése után kapott jelentés az alábbi területeken határozza meg az iskola szintjét az FCL-modellben:

  1. A tanuló szerepe
  2. A tanár szerepe
  3. Tanulási célok és értékelés
  4. Szervezetn
  5. Segédanyagok, technológia
     

Szcenáriótervezéskor érdemes megadni, mely területeken milyen szintre szeretne lépni az iskola. Később, a tanulási tevékenységek kidolgozásakor szintén szerepeltetni kell a szcenárióban megfogalmazott szintlépési célt.

2. lépés: A tanulók fejleszteni kívánt készségei

Azt is át kell gondolni, hogy a tanulók mely készségeit kívánjuk fejleszteni a szcenárióval. Fontos azonban, hogy ne tantárgyspecifikus vagy a tanmenet egy bizonyos pontjához tartozó képességeket soroljunk fel. Transzverzális, 21. századi készségekre gondoljunk inkább! A témáról a 3.2 Transzverzális készségek szakaszban talál további információt.

3. lépés: Reagálni a trendekre

A Jövő Osztályterme Szcenáriók kidolgozóinak azt is mérlegelni kell, hogyan tudna az iskola reagálni az 1. eszközcsoport. Többféle lehetőség is rendelkezésre áll:

  • Alkalmazkodás a jövőhöz:ez akkor lehet szükséges, ha nem örülünk a trendből körvonalazódni látszó változásnak, viszont nem is tudjuk elkerülni, ezért alkalmazkodnunk kell, hogy szembenézhessünk a kihívással. Ilyen például a diákok számának növelése.
  • A jövő magunkévá tétele: ez a hozzáállás jellemzően akkor működik, ha egy trend lehetőségeket kínál az iskolának. A technológiai változások például gyors és hatékony módszereket biztosítanak a diákok fejlődésének figyelemmel kísérésére.
     

Azt is érdemes tehát belefoglalni a Jövő Osztályterme Szcenárióba, hogyan tudunk alkalmazkodni a jövőhöz, és/vagy hogyan tudjuk magunkévá tenni a jövőt

A kiválasztott trend szintén fontos eleme a szcenáriónak. Az innovatív tanulásra vonatkozó megközelítéseknek meg kell ragadniuk az új technológiák adta lehetőségeket. Az innovatív tanulással a társdalom előtt álló aktuális kihívásokra, valamint a viselkedésben és a szokásrendszerekben bekövetkező változásokra is meg kell próbálnunk választ adni.

Javasolt műhelytevékenység

Vitassanak meg néhány olyan társadalmi-oktatási trendet, amely kihívások elé állítja az iskolát, és néhány olyat is, amelyek lehetőséget teremtenek az innovációra!

4. lépés: A szcenárió megírása vagy már létező szcenárió módosítása

A szcenárió leírása a keretrendszer jelentősebb gondolatait foglalja magában. Általános megfogalmazásban szerepel benne a fő téma, listázza a használni kívánt tevékenység- és technológiatípusokat, valamint néhány innovatív ötletet is tartalmaz. A szöveg a szcenárió által fejlesztésre kijelölt készségekre és kompetenciákra is kitér.

A szcenárió leírását meg kell próbálni körülbelül tíz mondatba belesűríteni.

A tanárok az 1–4. lépésekben begyűjtött információk felhasználásával a következő fázisban különböző típusú tanulási tevékenységeket dolgozhatnak majd ki.

A szcenárió főbb elemeinek leírásához használja, a sablont (tool 3.1.1). Többféle módon is együtt lehet működni a szcenáriótervezés folyamán:

  1. Nyomtassák ki a sablont és töltsék ki kézzel!
  2. Osszák meg a sablont Google-dokumentumként a Google Drive-on vagy Word fájlként a OneDrive rendszerében! Ilyenkor minden érintett kollégának jogosultságot kell adni a fájl eléréséhez.

2. Már kidolgozott szcenárió módosítása

Úgy is dönthet az innovációs csapat, hogy egy, már kidolgozott Jövő Osztályterme Szcenáriót fog használni a munka során. Ilyen esetben a résztvevők áttekintik a szcenáriógyűjteményt, és megnézik, hogy találnak-e olyat, ami a számukra releváns trendekre reagál, és amit hozzá tudnak igazítani saját iskolájukhoz.

Az eszköztárban számos példaszcenárió található, amelyek különböző FCL-szintekre tervezett, IKT-használattal kapcsolatos pedagógiai gyakorlatokat mutatnak be.

Használja ihletforrásként a kidolgozott szcenáriókat! Vegye át a legszimpatikusabb elemeket, és módosítsa őket a fent részletezetteknek megfelelően!