5.1 Útmutató tanulási tevékenységek kipróbálásához és értékeléséhez

Ha életében először vagy egy új diákcsoporttal próbál ki egy tanulási tevékenységet, eszközt vagy segédanyagot, lehetséges, hogy nem fog minden zökkenőmentesen menni, ezért fontos visszajelzést kérni, és átgondolni, mi az, ami bevált, és mely elemeket kellene továbbfejleszteni. A reflexió és a visszajelzések felbecsülhetetlen értékű információforrások az első kipróbálás értékelésekor, ugyanis a következőket tudjuk elvégezni általuk:

  • Az új megközelítések és technológiák várt előnyeinek összehasonlítása a megvalósítás során tapasztalt valós haszonnal
  • Az oktatás hatékonyságának feltérképezése, a tanulásra gyakorolt hatás felmérése
  • Az iskolában vagy más intézményekben tanító tanárokkal is megosztható, jó ötletek, megközelítések, eszközök és segédanyagok beazonosítása
  • A tanítási-tanulási módszerek kiszélesítése, a pedagógusok és a diákok motivációjának erősítése

Útmutató az értékeléshez

Az értékelési folyamat elején meg kell határozni az osztálytermi kipróbálás célját és az összegyűjteni kívánt adatok körét, továbbá ki kell választani az értékeléshez használandó eszközöket. Sablonunk (5.1.1) segítséget nyújt az értékelésre való felkészülésben.

Az osztálytermi kipróbálás célja

Határozza meg, pontosan mit szeretne elérni! Példák: a diákok közötti együttműködés minőségének mérése, a diákok bevonódásának erősítése, a diákok önállósáságnak növelése, az értékelés során használt gyakorlatok fejlesztése, az új technológiák kínálta előnyök feltérképezése stb. Vitassa meg kollégáival az elérni kívánt célt!

Mit értékeljünk?

Ezt követően határozza meg a gyűjteni kívánt adatok körét és forrását! Ehhez mindenekelőtt az értékelés tárgyát kell beazonosítani. Értékelhetjük például a tanulókat, akik maguk fognak információt szolgáltatni, vagy valamelyik technikai eszközt, amiről adatokat és információkat gyűjtünk a kipróbálás során.

  • A tanulók: olyan információkra lehet szükség, mint a korosztály, osztálylétszám, a digitális írástudás szintje, innovációra vonatkozó attitűdök (pl. motiváció), órai viselkedés és bevonódás, a kipróbált tevékenység hatása a tanulásra, új tanulási módszerek előnyei, kihívások és akadályok, a tanulás mérhető eredménye, reflexió a tanulás folyamatára.
  • A tanár(ok): olyan információkra lehet szükség, mint a digitális technológia által támogatott haladó megközelítések használata során szerzett korábbi tapasztalatok és magabiztosság, új vagy a szokásostól eltérő tanítási módszerek használata, a kipróbált tevékenység hatása az oktatói munkára, innovatív tevékenységek mindennapi gyakorlatba történő alkalmazása, az innovációt támogató módszerek, reflexió a tanításra és a diákok tanulási folyamataira.
  • Eszközök és segédanyagok: olyan információkra lehet szükség, mint a tanulási eredmények és a készségek fejlesztésének támogatása; a tanulási folyamat továbbfejlesztése; megfelelő-e eszköz/segédanyag az adott korosztály, a készségszintek és a tanulási célok számára; az eszköz használatának nehézségi szintje.

Hogyan értékeljünk?

A kipróbálás értékeléséhez szükséges információkat a tanulási tevékenység megvalósításának módjától függően különböző módszerek és eszközök segítségével gyűjthetjük össze. Idetartoznak a skálák, az ellenőrzőlisták, az értékelőtáblázatok, a részletes visszajelzésekre lehetőséget biztosító felmérések stb. Elképzelhető például, hogy egy tanár úgy dönt, hogy az önreflexió, a skálák és a diákokkal és kollégákkal való konzultáció módszerét fogja használni. Ha az egész iskolát bekapcsoljuk a tanulási tevékenységek megvalósításába, akkor érdemes lehet strukturáltabb módszereket bevezetni, mint amilyen például a kérdőívezés, a megfigyelések rögzítése, a reflektív megbeszélés, a társértékelés stb. Az értékelés hatékonyságának biztosítása érdekében több eszköz együttes használata javasolt.

Önreflexió: ha átgondolja, mi vált be, és mi nem működött a tanulási tevékenység osztálytermi kipróbálása során, tudatosíthatja a tevékenység erősségeit és gyengeségeit, és valós képet kaphat a további fejlesztést igénylő területekről. A tapasztalatok összegzése és a gondolatok szavakba öntése céljából érdemes önreflexiós naplót vezetni.

A társak megfigyelése a tevékenység során használt anyagok, óratervek, eszközök és technológiák társértékelése mellett az is hasznos lehet, ha egy kolléga megfigyeli az órát, hogy más nézőpontból kaphasson visszajelzést az osztálytermi kipróbálás során végzett munkáról, és időben rájöjjön, mely területek szolgálnak további fejlesztésre. A megfigyelő általában maga is beül az órára, de IKT-eszközök segítségével távoli megfigyelés megszervezése is lehetséges.

Reflektív megbeszélés a reflektív megbeszélés abban különbözik a visszajelzésadástól, hogy arra összpontosít, hogyan építhetünk a már összegyűjtött visszajelzésekre. Annak átgondolásában segít, hogyan használhatjuk a kritikákat a tanulási tevékenység továbbfejlesztésére, mely elemeken kell alapjaiban változtatnunk, és hol szükségesek apróbb módosítások.

Visszajelzés-táblázat a táblázatban négy különböző területre illeszthetjük be a kapott visszajelzéseket: erősségek, gyengeségek, felvetett kérdések és felmerült ötletek.

Értékelőtáblázat az értékelendő területeket (kritériumok) és az értékelési skálát tartalmazó táblázat. Segítségével pontosabban meghatározhatjuk a minőségi feltételeket és az értékelés módszerét.

Ellenőrzőlisták könnyen használható, igen/nem típusú listák. Ideális esetben öt-tíz elemet tartalmaznak, egyszerűen vannak megfogalmazva, könnyen olvashatók, és egy oldalon elférnek. Minél egyszerűbb, annál jobban használható.

Skálák : a skálákon a különböző teljesítményelemekhez tartozó szinteket jelölhetjük be. Segítségükkel pontosabb információkat rögzíthetünk, mint az igen/nem típusú válaszok esetén. A skálaszintek az értékelni kívánt terület függvényében változnak. Példák:

  • Minőség értékelésére: gyenge - közepes - jó - kiváló
  • Gyakoriság értékelésére: soha - néha - gyakran - mindig
  • Tapasztalat értékelésére: kezdő - közepesen tapasztalat - profi
  • Vélemény rögzítésére: egyáltalán nem értek egyet - nem értek egyet - közömbös vagyok - egyetértek - teljes mértékben egyetértek.


Felmérések és kérdőívek Habár jelen útmutatóban felcserélhetően használjuk a két fogalmat, valójában van köztük némi különbség: a kérdőív tulajdonképpen egy információszerzésre használt kérdéssor, míg a felmérés a megszerzett adatok elemzésének folyamata. Az online eszközök fejlődésének köszönhetően ma már felmérések és kérdőívek segítségével is elemezhetünk adatokat. Mindkét forma kiválóan alkalmas világos adatok és visszajelzések begyűjtésére, elemzésére és értelmezésére. A tényszerű adatok mellett attitűdök, preferenciák, hitek és tapasztalatok megismerésére is alkalmasak. Az információszerzéshez különböző kérdéstípusokat használhatunk: feleletválasztós kérdések; olyan kérdések, amelyeknél több válasz is megjelölhető; skálakérdések; sorrendbe rakást igénylő kérdések; nyílt végű kérdések (ahol a válaszadók a saját szavaikkal fejezhetik ki magukat).

Javasolt műhelytevékenységek

Az alábbi, tanárközpontú műhelyötletek lehetőséget nyújtanak rá, hogy értékelje a saját maga által kidolgozott vagy a listánkból választott tanulási tevékenységeket. A műhelyeken gyakorlati feladatokkal készülhet fel az értékelés folyamatára, és megismerheti, hogyan működik az értékelés, miket kell megfontolni a folyamat során, és hogyan használjuk a kapott eredményeket a tanulási tevékenységek jövőbeli tervezése és megvalósítása folyamán.

1 - Társértékelés

A társértékelés kipróbálásaképpen értékelje a következő két tanárközpontú tanulási tevékenységet: Spice It Up (= Dobjuk fel valamivel!) or Young Entrepreneurs (= Fiatal vállalkozók).Azt is gondolja át, hogyan használták fel a szerzők az alapul szolgáló Jövő Osztályterme Szcenáriókat a tanulási tevékenységek kidolgozásakor! Milyen előnyöket vár a tanár a kipróbálástól? És milyen akadályokkal szembesülhet a megvalósítás során? Hasonlítsa össze a saját értékelését egy kollégáéval! Ütköztessék nézeteiket!

Az FCL Segédanyagok szekciójában vagy a Learning Designer alkalmazásban fellelhető tanulási tevékenységek közül is választhat. A saját anyanyelvén írt tevékenységet is értékelhet.

2 - Saját pedagógiai gyakorlat értékelése

A. Gondolja át, mi történt az osztályban a tanítás során! Az önreflexiós napló. például kiváló hely gondolatai lejegyzésére. Foglalja össze a történteket! Hogyan érezte magát az órán? Hogyan kezelte a felmerült problémákat? Hogy válaszolt a diákok által felvetett kérdésekre? Hogy reagáltak a diákok az innovatív óratartásra? Mennyire vonódtak be a folyamatba? Mennyire érdekelte őket a tevékenység? Sikerült elérni a kitűzött célokat? Ez a sablon (5.1.2) is segítséget nyújthat az önreflexió során.

B. Videófelvételt is készíthet az óráról amelyet aztán később visszanézhet, hogy elemezze a tanítás és a tanulás folyamatát, valamely meghatározott terület működését, az egyik, kiemelt figyelmet érdemlő célkitűzést vagy általánosságban a tanulási tevékenység megvalósítását. A videófelvétel lehetőséget nyújt olyan elemek észrevételére, amelyek felett máskülönben átsiklott volna.

C. Megoszthatja a videófelvételt kollégáival, és megkérheti őket, hogy készítsenek róla társértékelést. Később akár az önreflexiós naplót is odaadhatja nekik átnézésre, és összevethetik a nézeteiket. Vitassák meg a különbségeket, és elemezzék ki, miért vannak más véleményen!

D. Ossza meg kollégáival a tanulási tevékenységet , az óratervét, a kipróbálás során használt eszközöket és anyagokat és a diákok visszajelzéseit, hogy ők is saját képet alakíthassanak ki magukban, mielőtt leülnek Önnel beszélgetni!

3 - Óralátogatás

A. Kérje meg egy kollégáját, hogy üljön be az órára, és figyelje meg a munkáját! Adjon neki egy négy részre osztott papírlapot, amelyen az órával kapcsolatos jegyzeteit vezetheti! Baloldalon felülre kerül minden, ami jól sikerült. A jobb felső rész a konstruktív kritikai megjegyzéseknek van fenntartva. Baloldalon alulra kerülnek a látottak által felvetett kérdések, jobb alsó részbe pedig a felmerült ötletek.

Az óra után üljön le kollégájával egy megbeszélésre! Az általa adott visszajelzések alapján találjon ki új ötleteket, és tegyen fel kérdéseket! Osszák meg egymással gondolataikat és az Önök által használt pedagógiai módszereket! Kérje meg kollégáját, hogy mondja el, szerinte hogyan lehetne leküzdeni az óra során tapasztalt nehézségeket és akadályokat!

B. Szervezzen tanári háromszöget. Egy háromszög három tanárból áll. Mindegyik tanár megtart egy órát, amelyre a másik kettő is ellátogat. Ezt követően mindhárom pár kettesben találkozik, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, majd mindhárman egybegyűlnek, hogy reflektáljanak egymás pedagógiai munkájára.

4 - Értékelőtáblázat

A. Kollégáival együttműködve készítsen értékelőtáblázatot egy tanulási tevékenységhez! Először is az értékelendő területek körét kell kiválasztani. Ehhez a következő kérdéseket érdemes feltenni: honnan derül ki, hogy a tanulási tevékenységgel elértük a tanulási célkitűzést? Hogy fognak a diákok számot adni a tanultakról? Milyen ismeretekre, készségekre, viselkedési mintákra és attitűdre van szükségük? Ha például az a cél, hogy javítsuk a tanulók közötti együttműködés minőségét, az értékelendő területek között az alábbiak szerepelhetnek: munkaszervezés, részvétel, felelősségvállalás, tisztelet mások iránt. Fontos, hogy megfigyelhető, mérhető, egymástól különböző és releváns területeket válasszunk ki. Három és hét közötti terület alkalmazása javasolt.

Ezt követi a skála és az egyes területekhez tartozó szintek jellemzéseinek kidolgozása. Három és öt közötti skálaértéket érdemes megadni, pl.: alulmúlja - teljesíti - felülmúlja az elvárásokat, gyenge - közepes - jó - kiváló stb. A jellemzésnek tisztán érthetőnek kell lennie, és érdemes mindegyik skálaértéknél hasonló szövegezést választani. Ha az egyik terület mondjuk a feladatlistáról szól, akkor az összes szint jellemzésénél szerepelnie kell a kifejezésnek, például így: nem írt feladatlistát - egyszerű feladatlistát írt - részletes feladatlistát írt.

Értékelőtáblázat készítéséhez használható eszközöket az eszközlistában talál.

B. Elemezze a Young Entrepreneurs(= Fiatal vállalkozók) , elnevezésű tanulási tevékenységhez készített értékelőtáblázatot, amelynek célja a diákok kollaboratív munkájának értékelése a projektek során!

C. Az értékelőtáblázat segítségével végezze el a társértékelést és a társas megfigyelést! Egy kollégája megvalósít egy tanulási tevékenységet az osztályteremben, Ön pedig az egyes szintek jellemzései alapján értékeli a munka hatékonyságát. Az óra után beszélje meg az eredményeket tanártársaival!

D. Vonja be a diákokat az osztálytermi kipróbálás során használandó értékelőtáblázat kidolgozásába! Mutasson nekik példát egy jó értékelőtáblázatra, majd kérje meg őket, hogy gondolják át, milyen területeket kellene beemelni az értékelésbe! Annak függvényében, hogy hány területet azonosítottak, ossza őket három vagy négy csoportra, és mindegyik csoportnak adjon ki egy területet kidolgozásra! Ezt követően minden csoport megírja a neki kiosztott területhez tartozó szintek jellemzéseit

5 - Ellenőrzőlisták

A. Kollégáival együtt készítsen ellenőrzőlistát. Első lépésben határozzák meg az ellenőrzőlista célját, majd döntsék el, milyen feltételek teljesülése esetén tekinthető sikeresnek a tanulási tevékenység megvalósítása! Diákjaival közösen, az ellenőrzőlista használatával értékelje az eredményeket.

B. Tekintsen át egy önértékeléshez és egy társértékeléshez használható ellenőrzőlistát, amelyet a kollaboratív feladattervezés sikerének felmerésére dolgoztak ki! Könnyen azonosítható az értékelés célja a listák alapján? Valóban a kívánt eredmények sikerességét mérhetjük a listákkal?

6 - Skála

A. Kollégáival együtt tervezzen egy skálát, vagy módosítson egy már meglévőt! Első lépésben határozzák meg a skála célját, majd döntsék el, milyen feltételek teljesülése esetén tekinthető sikeresnek a tanulási tevékenység megvalósítása! Minden egyes területhez három és öt közötti válaszlehetőséget adjanak meg! Kérje meg diákjait vagy kollégáit, hogy a skála használatával értékeljék a tevékenység eredményességét!

B. Válasszon ki egy online eszközt from the list of tools az eszközlistából, és hozzon létre interaktív skálát, hogy azonnal elemezni tudja az eredményeket!.

C. A skálák, ellenőrzőlisták és értékelőtáblázatok a szisztematikus adatgyűjtés eszközei. Vitassa meg a kollégáival, hogy melyiket milyen helyzetekben a legmegfelelőbb használni!

7 - Kérdőív készítése

A. Az egyik online eszköz segítségével készítsen kérdőívet online tools to create a questionnaire , amellyel diákjai és kollégái értékelhetik az osztálytermi kipróbálás sikerességét! Annak megfelelően válassza ki a használni kívánt kérdéstípusokat, hogy milyen információt szeretne gyűjteni! Tesztelje a felmérést, és elemezze ki a gyűjtött adatokat! Gondolja át, hogyan tudna javítani a felmérés módszertanán!

B. Elemezze ezt a felmérést melyet egy tanár a csoportmunka értékelésére hozott létre a Biztonságos internet témájához kapcsolódóan tartott tanulási tevékenységéhezkapcsolódóan!

8 - Egymás tanítása

Vonja be a diákjait ebbe a módszerbe! Kérje meg őket, hogy tanítsanak meg társaiknak néhány olyan fogalmat vagy elképzelést, amelyet ők már korábban megtanultak!

Egy másik módszert is kipróbálhat a diákjaival, amelynek során más tanárokkal, az igazgatóval, szülőkkel vagy más érintettekkel kell megtaníttatniuk a korábban elsajátított anyagot. A feladat után mindig adjon visszajelzést a diáktanároknak, és minden tanulót vonjon be a reflektív megbeszélés folyamatába!